Irán gazdasága régóta súlyos inflációval és pénzügyi torzulásokkal küzd, és most arra készülnek, hogy lépjenek: a központi bank tervezi, hogy négy nullát törölnek a fizetőeszközük, a rial értékéből — egyfajta “pénzreformként”. Ez az intézkedés egyszerre gazdasági és numizmatikai esemény is.
Mi áll a háttérben?
Az iráni riala árfolyama az elmúlt években rendkívüli mértékben gyengült, és a társadalmi elfogadottsága is erodálódott. A jegybank vezetője is elismerte, hogy a jelenlegi valuta “nem rendelkezik kedvező megítéléssel”.
Már 2023 óta engedélyezett nagy címletű csekkek kibocsátása bankok által, amelyeket viccesen „200 toman-ként” emlegetnek – hiszen a toman tízszerese a rialnak. Az eddigi gyakorlati váltás után most fordulóponthoz érkezett a folyamat.
Hogyan is nézne ki a váltás?
A parlament egyik bizottsága 2025 augusztusában jóváhagyta azt a javaslatot, amely szerint az új rial értéke egyenlő lenne 100 gheran-nal (egy hagyományos mérce egysége). Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag négy nullát vágnának le a jelenlegi bankjegyek értékéből.
Ez nemcsak könyvelési egyszerűsítés, de az előzetes közlemények szerint csökkentheti a megújítás költségét is – noha új érmék kibocsátásáról egyelőre nem esett szó.
Miért nem csodaszer?
Számos szakértő figyelmeztet: ez az átszámítás önmagában nem oldja meg az infláció valódi okait. Ahogy egy egyetemi oktató fogalmazott: “Nem monetáris politika eszköze ez a lépés, hanem csupán formai igazítás.” Tehát hiába tűnik látványosnak az új valutakód, az igazi stabilizációra ennél jóval mélyebb intézkedések szükségesek.
Mi a helyzet az érmékkel és bankjegyekkel?
A magas címletű bankjegyek már rendszerben vannak: például 2 000 000 rialos bankjegyeket bocsátottak ki, amelyeket már 200 toman-ként emlegetnek. Érméket ugyan vertek nagyobb címletekkel (pl. 5 000 rial), azonban vásárlóerejük – és így tényleges érthetőségük – alacsony.
A kérdés az, hogy miként kezelik majd a már jelenleg forgalomban lévő bankjegyeket: lesznek-e lefedvelésekkel (overprint) vagy teljesen új sorozatra váltanak-e. Az országban működő pénzverdék – amelyek érméket és bankjegyeket is állítanak elő – szerepe most különösen fontossá válik a logisztikai és technikai átalakulás miatt.
Mit jelent ez a numizmatika számára?
Az ilyen mértékű pénzmatikai reform ritkább, de mindig fontos pillanat a gyűjtők számára is. Az átszámítás és a következő fizetőeszköz bevezetése után a régi sorozatok ritkábbá válhatnak, és a történelmi katalógusban értéket képviselhetnek.
Azok a bankjegyek vagy érmék, amelyek a reform előtt kerültek kibocsátásra — és megmaradtak jó állapotban — lehetnek gyűjtői szempontból „tanúi korszakoknak”, és így külön figyelmet érdemelnek.
Összegzés
Irán tehát nem csupán pénznemet vált, hanem pénzügyi identitást is újraformál: négy nulla eltörlése a rialból látványos gesztus, de a valódi kihívás az infláció és a gazdasági stabilitás kezelése. A numizmatikai szemlélő számára pedig ez az időszak kész “aranybánya” lehet – ha tudatosan figyel a régi bankjegyekre, érmékre.
Mert egy valuta nem egyszerűen fizetőeszköz: kultúra, történet és identitás is.
