A strand elveszett tárgyait kereste, amikor egy különleges, 2500 éves érmére bukkant egy izraeli önkormányzati dolgozó. A lelet a szakértők szerint az első ilyen ismert érme Izrael területén, és az ókori Ciprus és a Szentföld közötti kereskedelmi kapcsolatokra is új fényt vethet.
Egészen különleges felfedezés történt az izraeli Asdod tengerpartján. Avi Chaprak, a város strandjainak egyik vezető munkatársa elveszett ékszerek és egyéb tárgyak után kutatott a homokban, amikor egy első látásra egyszerűnek tűnő, ezüstszínű érmére bukkant.
Mint később kiderült, a tárgy egy körülbelül 2500 éves, ókori ciprusi érme, amelyet a szakértők rendkívül ritkának tartanak.
Nem modern aprópénz volt
Chaprak már korábban is találkozott különböző érmékkel, ezért felismerte, hogy a talált darab valószínűleg nem egy hétköznapi modern érme. A leletet az izraeli régészeti hatóságnak adta át, ahol alapos vizsgálatnak vetették alá.
A szakemberek megállapították, hogy az érme az ókori Szalamisz (Salamis) városában készülhetett, Ciprus keleti részén, valamikor az Kr. e. 5. század közepén.
Ez az időszak különösen érdekes történelmi korszak volt: Ciprus ekkor perzsa fennhatóság alatt állt.
A körülbelül 11 grammos darab első pillantásra ezüstpénznek tűnik, valójában azonban egy kevésbé értékes fémből készült érme, amelynek felületét ezüsttel vonták be.
Miért volt szükség ezüstözésre?
A pénzérme anyaga önmagában is érdekes numizmatikai szempontból.
A kutatók szerint az ókori Cipruson ebben az időszakban ezüsthiány alakulhatott ki, ezért egyes érméknél olyan megoldást alkalmaztak, amelynek során az alapfémet ezüsttel vonták be.
A most megtalált darab tehát nem egyszerűen egy régi érme: egy olyan korszak pénzhasználatának is emléke, amikor az alapanyaghiány már a pénzverést is befolyásolta.
Egy kos látható az érme mindkét oldalán
A lelet ikonográfiája szintén figyelemre méltó.
Az érme egyik oldalán egy balra néző, fekvő kos látható. A másik oldalon egy kos feje jelenik meg egy bemélyedő négyzetes mezőben. Emellett egy babérág és három, az ókori ciprusi szótagíráshoz köthető jel is szerepel a pénzen.
A motívumok alapján a szakemberek viszonylag pontosan meg tudták határozni az érme eredetét és korát.
Miért számít ennyire ritkának?
A korszak nagyobb méretű ezüstérméi önmagukban sem gyakori régészeti leletek. Ennek egyik oka, hogy az ilyen pénzeket a mindennapi kereskedelemben gyakran feldarabolták, és kisebb értékű egységekként használták.
Ez azt jelenti, hogy egy eredeti állapotában megmaradt, teljes példány már önmagában is különlegesnek számít.
A mostani leletet pedig tovább különlegessé teszi, hogy Izrael Földközi-tenger partvidékén került elő. A szakemberek szerint ilyen, Szalamiszban vert, perzsa kori, ezüstözött érmét korábban nem találtak Izrael területén.
Hogyan kerülhetett a ciprusi érme Asdodba?
A megtalálás helyszíne legalább olyan érdekes, mint maga az érme.
Asdod az ókorban is fontos tengerparti település volt, a Földközi-tenger keleti medencéjének kereskedelmi útvonalain. Ciprus pedig földrajzi helyzete miatt fontos szerepet töltött be a térség tengeri kereskedelmében.
A szakértők szerint ezért a lelet akár arra is utalhat, hogy Ciprus és a mai Izrael területe között már 2500 évvel ezelőtt is élénk kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok léteztek.
Egyetlen érme természetesen önmagában nem bizonyít minden részletet, de egy jól dokumentált régészeti lelőhelyről származó pénzérme fontos adalék lehet a korszak történetéhez.
A megtaláló nem tartotta meg
A történetnek van egy másik fontos tanulsága is.
A megtaláló, Avi Chaprak nem próbálta meg értékesíteni vagy megtartani az érmét. Amikor felismerte, hogy régészeti jelentőségű tárgyról lehet szó, átadta azt az Izraeli Régészeti Hatóságnak.
A hatóság később oklevéllel ismerte el a felfedezést.
Chaprak szerint számára egyértelmű volt, hogy az érme a közös kulturális örökség része, ezért azonnal a szakemberekhez juttatta el.
Egy apró érme, amely sokat mesélhet a múltról
A történet jól mutatja, hogy a numizmatika és a régészet mennyire szorosan összekapcsolódik. Egyetlen pénzérme nemcsak azt árulhatja el, hogy mikor és hol verték, hanem arról is információt adhat, milyen területek között mozogtak az emberek és az áruk évszázadokkal ezelőtt.
A 2500 éves ciprusi érme esetében éppen ez teszi különösen érdekessé a felfedezést. A Szalamiszban vert pénzdarab egykor valaki kezében lehetett, majd több mint két évezreden keresztül rejtőzött a földben vagy a tengerpart homokjában, mielőtt egy elveszett tárgyakat kereső strandmunkás újra felszínre hozta.
A szakértők reményei szerint a lelet további kutatásokkal még többet árulhat el az ókori Ciprus, a Földközi-tenger keleti térsége és a mai Izrael területének kapcsolatáról.
Forrás: The Times of Israel, Izraeli Régészeti Hatóság (IAA)
