Rendkívül ritka, több mint kétezer éves aranyérmét fedeztek fel Jeruzsálemben – számolt be róla a Live Science. A lelet különlegessége, hogy az érmén II. Bereniké, az egyiptomi Ptolemaiosz-dinasztia egyik királynéjának arcképe látható. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szerint a pénzérmét mintegy 2270 évvel ezelőtt verhették Alexandriában.
A szakértők úgy vélik, hogy a különleges darab egy nagyobb gyűjtemény része lehetett, amelyet az Egyiptom és a Szeleukida Birodalom közötti háborúból visszatérő katonáknak ajándékoztak.
Robert Kool, az IAA numizmatikai osztályának vezetője elmondta: „Ez egy gyönyörűen megmunkált érméje a korszaknak. Az elmúlt száz évben mindössze 17 hasonló példány került elő, és ez az első, amelyet Egyiptomon kívül találtak meg.”
A leletre Dávid városában bukkantak rá.
„A rostálás közben egyszer csak valami aranylóan megcsillant a földben. Először el sem hittem, amit látok, majd pár másodperc múlva izgatottan rohantam a többiekhez” – mesélte Rivka Langler, az ásatáson dolgozó régész.
Az érme egyik oldalán II. Bereniké portréja látható tiarával, fátyollal és nyaklánccal, a másik oldalon pedig egy bőségszaru és két csillag díszíti. A királyné III. Ptolemaiosz (i. e. 246–221) felesége volt, és a korabeli feliratok szerint jelentős hatalmat gyakorolt Egyiptomban.
A kutatók szerint Bereniké korábban a Kiryenika (vagy Kirinyaka) nevű terület királynője volt – ez a mai Líbia keleti részén feküdt. Miután férjhez ment unokatestvéréhez, az egyiptomi uralkodóhoz, a régió különösen gazdag és befolyásos lett. Bereniké ráadásul régensként irányította Egyiptomot, amíg férje hadjáraton vett részt Szíriában.
A Ptolemaiosz-dinasztia királynéi közül többeket is ábrázoltak pénzérméken, ám ez a mostani felfedezés kiemelkedő, mert Bereniké politikai súlyát és uralkodói szerepét is megerősíti.
Egyelőre nem tudni, miként került az érme Jeruzsálembe, de a kutatók szerint a felfedezés arra utal, hogy a város az első templom pusztulása után sem veszített jelentőségéből. Valószínű, hogy a helyi elit továbbra is szoros kapcsolatban állt Egyiptommal, ami új fényt vet Jeruzsálem korabeli szerepére a térség diplomáciai és gazdasági életében.
