A magyar forint bankjegyek története gazdag és változatos, és a régi papír 500 forintos különleges helyet foglal el benne. Ez a bankjegy a közepes értékű forgalmi címletek közé tartozott, és hosszú ideig mindennapi fizetőeszközként szolgált Magyarországon. Az ilyen bankjegyek történetét részletesen bemutatja a Magyar forint bankjegyek története cikkünk is.
Mikor jelent meg és mikor vonták ki?
A klasszikus, lila árnyalatú papír 500 forintos bankjegy leginkább az 1969–1980 közötti sorozatból ismert, melyet a Magyar Nemzeti Bank bocsátott ki és később hosszú ideig forgalomban tartottak.
Bár a pontos kibocsátási évfolyamok eltérhetnek, ezek a bankjegyek legfeljebb 1999. augusztus 31-ig voltak fizetőeszközök. Ezt követően a megújított bankjegysorozat lépett működésbe.
Az 1998-tól új formában forgalomba hozott 500 forintosok később ugyan megújultak (2018–2019 körül), de a korábbi lila papírváltozatok ma már nem fizetőeszközök. A Magyar Nemzeti Bank meghatározott ideig ingyenes beváltást biztosított ezeket a régi papírjegyeket illetően.
Ki látható a bankjegyen?
Ellentétben a néhány forgalmi 50 vagy 100 forintos bankjeggyel, a régi 500 forintoson az előoldalon nem politikai vezető vagy hadvezér, hanem a 20. század egyik legnagyobb magyar költője szerepel:
🎨 Ady Endre (1877–1919)
- híres költő és újságíró
- a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja
- művei a modern magyar líra alapjai közé tartoznak
A numizmatikai katalógusok szerint a bankjegy előoldalán Ady Endre portréja található, amelyet Zoltán Nagy tervezett, és a magyar Nemzeti Bank neve alatt szerepel.
A bankjegy grafikai kialakítása
Előoldal
- Ady Endre portréja jobbra
- felirat: „ÖTSZÁZ FORINT … MAGYAR NEMZETI BANK … ADY ENDRE”
- klasszikus papír alapú kivitel
A tervezés korszerű mélynyomással készült, ami jól mutatta a részleteket.
Hátoldal
A hátoldalon hagyományosan Budapest városképe vagy annak részletei láthatók, gyakran a Duna és a Lánchíd motívumokkal, amelyek vizuálisan az ország fővárosát és kulturális központját jelképezték.
Anyag, méret és technikai részletek
Ez a bankjegy papíralapú volt, és tipikus mérete 174 × 80 mm volt, ami megfelelt a korabeli nemzetközi szabványoknak.
A nyomtatás során alkalmazott mélynyomás és réteges papírfelület célja az volt, hogy javítsa a biztonságot és a tartósságot a forgalomban lévő bankjegyek esetében.
Miért volt fontos ez a bankjegy?
A régi 500 forintos bankjegy:
- mindennapos vásárlásra használt címlet volt
- közepes értékű tranzakciókhoz ideális
- sok családnál „mindennapi” pénz maradt emlék
- számos embernek hozott nosztalgikus emléket a pénzhasználatról
Emellett Ady Endre ábrázolása kulturális üzenetet is hordozott: nem csupán gazdasági, hanem irodalmi-kulturális azonosító is volt a mindennapi életben.
A lila 500 forintos bankjegy értékét több szempont együttesen határozza meg, például az állapot, a forgalomban eltöltött idő és a kereslet. Ha szeretnéd megérteni, mitől válik egy bankjegy valóban értékessé, érdemes átnézni a numizmatika alapjait bemutató cikkünket.
Gyűjtői szemmel: mit érdemes tudni
Ez a papír 500 forintos nem számít extrém ritkaságnak, de szép állapotban továbbra is gyűjtők körében keresett lehet. Az értéke nagyban függ:
- az állapottól (UNC-től VF-ig)
- az eredeti színek megőrzésétől
- a sorszámtól és ritkaságtól
A gyűjtők számára is fontos, hogy a papír-bankjegyek különböző sorozatai technikailag eltérhetnek, és egyes évjáratok, valamint különleges sorszámok többet érhetnek a használt példányoknál.
Jogállás és beválthatóság
A régi papír 500 forintos bankjegyek ma már nem fizetőeszközök, de a Magyar Nemzeti Bank meghatározott ideig biztosított ingyenes beváltási lehetőséget. A bankjegyeket sokáig lehetett beváltani a központi banknál a névértékre; a korábbi sorozatokat a régi sorozat bevonását követően is el lehetett cserélni a központi pénzintézetnél
Ha érdekel a magyar fizetőeszköz története, olvasd el a Magyar forint bankjegyek története cikket, amely átfogó képet ad a forint fejlődéséről.
Emellett hasznos lehet a régi 50 forintos bankjegy története is, amely a kisebb címletek világát mutatja be.
