Az Egyesült Államok után Európa is egyre többet vitatkozik az aprópénzek jövőjéről. Az 1 és 2 centes érmék mára szinte minden pénztárca alján kallódnak, és sok országban az előállításuk többe kerül, mint a névértékük. Emiatt több tagállam már bevezette a kerekítési szabályt, vagyis fokozatosan kikoptatják a legkisebb címleteket a mindennapokból.
Hol tűntek már el gyakorlatilag az apró centesek?
Európa több országában már aktívan nem használják az 1 és 2 centest:
- Finnország: az euró bevezetése óta kerekítenek, az aprót sosem szerették.
- Hollandia és Belgium: hivatalosan kerekítenek a bolti fizetéseknél.
- Írország: lakossági kérésre vezették be a kerekítést.
- Olaszország: 2018 óta nem vernek 1 és 2 centest.
- Spanyolország: több régióban terjed a gyakorlat, országos szinten is napirenden van.
A gyakorlat lényege: elektronikus fizetéskor megmarad a fillérpontosság, de készpénzes fizetéskor az összeg a legközelebbi 5 centre kerekedik.
Miért drága az aprópénz?
Az apró érmék előállítása gyakran többe kerül, mint a névértékük:
- Egy 1 centes előállítása 2–3 centbe kerül
- Egy 2 centes akár 4 centbe is kerülhet
Ez évente több tízmillió euró veszteséget jelent a nemzeti bankoknak. Emellett az aprók nagy része soha nem kerül vissza a körforgásba: fiókokban, perselyekben vagy gyerekjátékokban végzi.
Kényelmesebb a lakosságnak is
A kerekítés bevezetésével a vásárlók általában:
- Gyorsabban fizetnek
- Kevesebb érmét cipelnek a pénztárcájukban
A digitális fizetések elterjedése tovább csökkenti az igényt a kis címletekre — sokan már évek óta nem találkoztak 1 vagy 2 centessel, miközben a kártyás és mobilos fizetések aránya rekordmagas.
Mi lesz a magyar aprópénzek sorsa?
Magyarországon jelenleg nem napirenden az 5 vagy 10 forintos érme megszüntetése.
- Az 1 és 2 forintosok kivonása 2011-ben történt
- Az 5 forintos marad a legkisebb aktív címlet
- A digitális fizetés térnyerése ugyanúgy megfigyelhető, mint Európában
A trend egyértelmű: a készpénzt apránként kiszorítja a digitális fizetés, legyen szó bankkártyáról, mobilappokról vagy QR-kódos fizetésről.
Apró érmék: kulturális jelképek is
Bár elsőre „csak” pénzről van szó, az apró címletek nosztalgikus értéket képviselnek:
- Gyerekek zsebpénzét kezdték velük
- Perselyek apránként töltődtek fel
- A pénztárcák jellegzetes „csörgő hangot” adtak
- Számos gyűjtői változat értékálló ereklye marad
A gazdasági racionalitás és a technológiai fejlődés azonban azt mutatja, hogy az aprópénzek korszaka lassan lezárul Európában.
Hova tartunk?
- Egyre több ország csatlakozik a kerekítők táborához
- Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy kötelezővé tegye-e az 5 centre kerekítést az eurózónában
- Az 1 és 2 centesek fokozatosan eltűnnek a zsebekből
- A következő évtized a készpénz történetének egyik legnagyobb átalakulását hozhatja
Összefoglalva
Az aprópénzek sorsa Európában a kulturális nosztalgia és a gazdasági racionalitás között egyensúlyoz. Bár a történeti érték megmarad, a mindennapi pénztárcákból az 1 és 2 centesek fokozatosan kikopnak. A trend Magyarországon is látszik, ahol a digitális fizetés egyre meghatározóbb, és a készpénzes apró érmék szerepe csökken.
